Kérdése van? ÍRJON!
Munkahelyi baleseti kártérítés
Munkahelyi baleset esetén a munkavállaló a munkahelyén, avagy munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved és ebből eredően kára (kiadása) keletkezik. Fontos tehát tudatában lenni annak, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved annyiban, az abból eredő károkat a munkáltatónak teljes körűen meg kell térítenie.
Egy vesekő műtét után néhány héttel korházba szállítottak egy gyulladás miatt. Az orvosok megállapították, hogy a műtét következménye. A karterites.info.hu oldal segítségével komoly kártérítéshez jutottam.
Ferenc
Mikor beszélhetünk munkabalesetről és mikor üzemi balesetről?
Lényeges tudni, hogy nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset minősül üzeminek és nem minden üzemi baleset egyben munkabaleset.
Munkabalesetnek azt nevezzük, mikor a munkavállaló a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben kár szenved. Nem lényeges, hogy hol és mikor, valamint a károsult közrehatásnak a mértéke sem (objektív felelősség). Munkabaleset következik be tehát, ha a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés (árufuvarozás), anyagmozgatás (targonca), üzemi étkeztetés (ebédidőben), tisztálkodás (zuhanyozás), foglalkozás - egészségügyi szolgáltatás (wc használat), illetve a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri a munkavállalót.
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, avagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el. Ezt a társadalombiztosítási szerv bírálja el.
A munkáltatónak kötelessége kivizsgálni az esetet teljes körűen.
Kivel szemben érvényesíthető a kártérítési követelés?
A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétlenségére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Hasonló képen felel a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is. A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (Mt. 174. §.)
Ez a jogszabály elsősorban a munkavállalót védi, méghozzá azt mondja ki, hogy a munkáltatónak meg kell téríteni a teljes kárt a munkavállaló vétlenségére tekintet nélkül, de fontos, hogy az okozott kárnak összefüggésben kell lenni a munkavállaló munkaviszonyával. Ez a felelősség kiterjed a munkahelyre bevitt dolgokra, tárgyakra.
A munkáltató csak akkor mentesülhet, ha be tudja bizonyítani, hogy valamilyen a részéről elháríthatatlan dolog okozta a kárt.
Üzemi balesetnek minősül a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint az a baleset, ami az alkalmazottat a munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben, illetve öltözködés, tisztálkodás, üzemorvosi vizsgálat, étkezés, vagy a munkáltató által biztosított szolgáltatások során éri.
A munkahelyen tartott sport-, vagy kulturális esemény közben elszenvedett sérülés viszont nem minősül üzemi balesetnek, mert nincs összefüggésben a munkával, ám ha közcélú munkáról van szó, és annak ideje alatt éri baleset a munkavállalót, az egészségbiztosítási törvény alapján üzemi balesetről van szó. Közcélú munka alatt az önkormányzaton, állami szerven, vagy munkáltatón keresztül létrejött társadalmi munkát értjük.
Természetesen az üzemi baleset után az azt elszenvedő munkavállaló kártérítésre jogosult, amennyiben ő, vagy hozzátartozója kártérítési igényt nyújt be. Ha Ön is hasonló szituációt él át, forduljon hozzánk bizalommal, és vegye igénybe a segítségünket kártérítési igénye érvényesítéséhez!
A munkavégzés köre kiterjed a munka kezdete előtti, ún. előkészítő, valamint a személyes szükségletekkel összefüggő tevékenység során elszenvedett káresetre is. A munkahelyre történő utazást is felöleli ez a kör.
A munkáltató kártérítési felelőssége szigorú, objektív felelősség, melynek keretében szinte mindig kártérítést kell fizetnie, kivéve ha tudja bizonyítani, hogy a baleset valamilyen elháríthatatlan külső ok következménye volt. Számos esetben előkerülhet a kármegosztás lehetősége is.
A kárigény elévüléséig kell fizetni a munkáltatónak! A baleset bekövetkeztétől számított 3 évig érvényesíthető a kártérítési igény, főszabály szerint. Ha bűncselekmény is történt akkor annak az elévülési idejéig tart.
Fontos kiemelni továbbá, hogy járadék követelés esetén az csak 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető, kivéve, ha a munkavállalót a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg ha a munkáltató a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül nem hívta fel a munkavállalót a kárigénye előterjesztésének lehetőségére.
Kártérítési eljárás a munkabaleset után?
Fontos tudni, hogy a munkabaleset vagy üzemi baleset következtében bekövetkező munkaképesség csökkenés miatt járó társadalombiztosítási szolgáltatásokon felül, a munkáltató köteles megtéríteni a társadalombiztosítással meg nem térülő károkat is.
Az eljárást a kártérítési igény benyújtásával kell kezdeni, melyhez csatolni kell a bizonyítékokat (orvosi papírok, jegyzőkönyv). Ezután a munkáltatóval, vagy biztosítójával egyeztetni kell, és törekedni a zökkenőmentes, miné gyorsabb megállapodásra. Azonban ha ez nem jöhet létre, akkor partnerügyvédeink segítségével meg kell indítani a polgári peres eljárást!
A végső kártérítési összegről tehát a bíróság fog dönteni, azonban a peres út nem akadálya annak, hogy adott esetben a bíróság előtt is egyezséget kössenek a felek.
Üzemi baleset ? kártérítési lehetőségek
Üzemi balesetnek minősül a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint az a baleset, ami az alkalmazottat a munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben, illetve öltözködés, tisztálkodás, üzemorvosi vizsgálat, étkezés, vagy a munkáltató által biztosított szolgáltatások során éri. A munkahelyen tartott sport-, vagy kulturális esemény közben elszenvedett sérülés viszont nem minősül üzemi balesetnek, mert nincs összefüggésben a munkával, ám ha közcélú munkáról van szó, és annak ideje alatt éri baleset a munkavállalót, az egészségbiztosítási törvény alapján üzemi balesetről van szó. Közcélú munka alatt az önkormányzaton, állami szerven, vagy munkáltatón keresztül létrejött társadalmi munkát értjük.
Természetesen az üzemi baleset után az azt elszenvedő munkavállaló kártérítésre jogosult, amennyiben ő, vagy hozzátartozója kártérítési igényt nyújt be. Ha Ön is hasonló szituációt él át, forduljon hozzánk bizalommal, és vegye igénybe a segítségünket kártérítési igénye érvényesítéséhez!
